Háromszor èrkeztünk meg. Egyszer Santiagoba, ahol hivatalosan vège a zarándokútnak, egyszer Finisterraba, amit a világ vègènek is neveznek ès egyszer Muxiába, ahonnan egèszen egyszerűen nem gyalogoltunk tovább. Mindháromszor sírtam. Santiagoba èrkezèsünk kevèsbè volt felemelő. Rengeteg ember, nagy nyüzsi. Úgy volt, hogy másnap indulunk is tovább Finisterraba, de estère ramatyul èreztem magam, ezèrt egy napot mèg Santiagoban töltöttünk, ami jó döntèsnek bizonyult. Megèrkezèsem Santiagoba nem a fizikai ottlètemhez kötöm, inkább ahhoz a ponthoz, ahol eltörött a mècses. Finisterraba való indulásunk napján mèg kimentünk a katedrális előtti tèrre. Ácsorogtunk, fènykèpeztünk, amikor egy hatalmas gyerek csapat zászlókkal ès nagy hátizsákokkal ènekelve berohant a tèrre. Örömükben kiabáltak ès ugráltak.Na akkor ott velük èn is megèrkeztem. Ott megèrtettem. Megcsináltuk. Nem csak mi, de mindaz a sok ember, aki támogatott minket ès vègigkísèrte utunk. Mindenki ott volt velem. 

Finisterraig mèg kb. 80km. Úton vagyunk ès nem tudom eldönteni, hogy nevessek vagy sírjak. Èn már csak becsületből megyek. Megèrkeztem, hova megyek mèg? Egy darabig gondolkozom, aztán feladom. Kicsiny csapatunkba (Oscar, Feri ès èn) Jennifer hoz frissességet. Ezek a napok is eltelnek. A kedvem mint a hullámvasút. Megèrkezünk. Este naplemente a világítótoronynál. Szèp ez a világ, de szomorú vagyok. Oscar bölcs szavakkal önt belèm lelket, èn csak hallgatok. Lássuk a 0 km követ. Itt jön el a pillanat, amikor meglátom, hogy 0.00km. Ez a második pityergès ideje. Itt vagyunk a világ vègèn. Megcsináltuk.

Ha eddig becsületből sètáltam, akkor most mèg inkább . Cèl Muxia, ha már itt vagyunk, nem hagyjuk ki ès nem buszozunk. Itt továbbra is mutatják az utat a sárga nyilak, de km jelölès már nincs. Nem baj, Gulyásèk a világ vègèn is túlmennek. Többször emlèkezek a "Bèláim, túltoltuk!" mondatra a Legènyanya c. filmből. Oscar buszozik, így ezt az utat ketten tesszük meg Ferivel. Pontosan ahogy az első napon. Tökèletes zárás. Feri ezt gyorsan kielemzi. Ez mind azt mutatja, hogy csak rá számíthatok az èletben ès kèszüljek fel lèlekben, hogy a farmján fogok kecskèt fejni . Remek.

Muxia gyönyörű, de fáradt vagyok. Másnap korán indulás Santiagoba. Busszal...... Mèg hajnalban kiszórom az óceánba a drága magyar földet, amit otthon mèg Erzsièk ( szeretett nagynènèmèk) csomagoltak nekünk. Felèt elfújja a szèl. Sebaj nèhány szem óceánt èrt. Itt a busz, felszállok ès tessèk, jöhet a harmadik menet sírás. Apu nyilván akkor hív telefonon, amikor gyenge perceim èlem. Különösebben nem hatódik meg. Bírom az öreget, vicces figura. Közli Ferivel, hogy tudta, hogy valamiben sántikálunk ès buszra szállunk. Fater, arról nem volt szó, hogy hazagyalogolunk....