Nagyon tartalmasan telt a hétvége.

A hostelben 30 holland részére szerveztünk bográcsozást a Normafán. Mindez szombat este volt. Amivel semmi gond nem lett volna és tulajdonképpen nem is volt, csupán sikerült százezer programot bevállalnom a hétvégére.

Kezdődött azzal, hogy kimentünk anyuékhoz a bográcsért Dunaharasztira. Ez zseniális volt, mert a többiek még sosem voltak nálunk és nagyon örültem, hogy megismerik az otthonom és a szüleim. Szóval ez volt a pénteki nap, ami még cseppet sem megterhelő, de ahogy haladunk előre az időben, meglátjátok, hogy felpörögnek az események.

Szombat délelőtt Biatorbágyon vettem részt egy futóversenyen. Én nem futottam, csupán a frissítő ponton önkénteskedtem. Ezután irány vissza Budapestre és felkészülés az esti bográcsozásra.

17:30-ra mentem a hostelbe, hogy összeszedjem a csapatot. Csórikáim elég fáradtak voltak, mert olyan 18:00 körül érkeztek meg, úgy hogy azon imádkoztam, hogy kibírják az utat. De már a fogaskerekűn szerintem megbékéltek a sorsukkal. :D

Végre felértünk a Normafára, ahol lélegzetelállító kép fogadott minket. Tábortűz, csillagos ég, Hold és szerető emberek. Mindenki fantasztikusan érezte magát. Ilyen mód pillanatok alatt megszerettetettük Magyarországot fapapucsos barátainkkal. Én olyan hajnal 4-kor keveredtem haza.

A hajnal 4-es hazaérkezésem azért volt izgalmas, mert másnap, vagyis már aznap, futóversenyre mentem Ferivel. Most volt a Vivicitta, amin a 7 kilóméteres távon vettünk részt. Mondanom sem kell, hogy az elején azt sem tudtam hol vagyok. :D Még jó, hogy a szám 12:30-kor kezdődött.

A futás szenvedésem ellenére nagyon jól sikerült. 53 perc alatt sikerült teljesítenünk a távot és nagyon élveztük. Feri egy ponton panaszolta, hogy neki senki nem szurkol a pálya szélén, ezért kifutottam és megkértem pár ismeretlen embert, hogy kiabálják, hogy hajrá Feri. Na, ettől mindjárt erőre kapott. :D

Így telt ez a pár nap és nem bánom, hogy az alvás hanyagolva volt. :)

A kép a futóversenyen készült Ferivel. :)